Betöltés

Önfeledt móka és kacagás

 Önfeledt móka és kacagás

Játék- és mesetábor Oromon

Három napon át a meséé, a játéké és a mókáé volt a főszerep az oromi tájház udvarán. Július 6-án, 7-én, 8-án tartották meg a már hagyományos nyári tábort, melyre a kicsiket várták elsősorban, de a korosztály összetétele mindig vegyes. Akadnak egészen kicsik és picit nagyobbak is, ám a közös bennük, hogy mindannyian rajonganak a mesék világáért. Ebben a táborban azonban sokrétű a tevékenység, hiszen rajzolnak, kézműveskednek, meséket néznek és hallgatnak, de még kirándulni is szoktak. Az elmúlt évek alatt bevett szokássá vált, hogy a gyerekeknek megmutatják, hogy az üzemanyaggőzös világon túl is van és volt is élet, így a lovaskocsikázás sem marad ki, csakúgy, mint a környék bebarangolás, természeti szépségeink megtekintése, ami mellett olykor elsuhanunk, ám ilyenkor, lelassítva sok minden szembe is tűnik, ami előtte talán nem. A program része egy távolabbi kirándulás is, ez is már szinte tradicionális. Na, nem mennek túl messze, mindössze harminc kilométernyire, de van a gyerekek között olyan, akiknek ez is távolság, így nekik fokozottan nagy élmény az, hogy ellátogattak Kelebiára. Paskó atya vendéglátását nagyon szeretik a táborba visszajárók és az újak is kivétel nélkül, annál is inkább, mert nem csak egyszerű kirándulásról van szó, ahol sétálva töltik az időt.

Persze, ez is hozzátartozik, de ott járttunkor a gyerekek elmondták, hogy nagyon nagy öröm és kihívás számukra, hogy ott még főzhetnek is, így alig várták, hogy elinduljanak Kelebiára. A táborba érkeztek olyan gyerekek is, akik nem helybeliek, de épp az oromi nagyszülőknél töltik a nyár egy részét, és mivel a tábor nem ott alvós, így a nagyiknál töltött időt fel tudják osztani és még színesebbé tenni az oromi tartózkodásukat.

 

Akadnak azonban olyan kicsik is, akik hallottak a jó hangulatról és távolabbról utaztak el, hogy részt vegyenek, például azoknak a községbeli pedagógusoknak a csemetéi, akik évközben Oromon tanítanak, most gyermekeiket is elhozták, amellett, hogy ők maguk is a tábor oktatói közé tartoznak.

Több helybeli pedagógus is bekapcsolódott a munkába, ugyanis a létszám meghaladja a húszat, akikre bizony oda kell figyelni, minden kis lélek szinte külön gondoskodást igényel, de még ügyes kezű szülők is bekapcsolódtak, akik például a  gyöngyfűzésre tanítják a gyermekeket, ami érdekes módon még a fiúktól sem idegen.

A tábor kiötlője a helybeli Kádár Judit tanítónő, aki egyébként az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, aki örömét fejezte ki, hogy idén is nagy érdeklődés övezte a Játék- és mesetábort, melynek mostani tematikája Alice csodaországban volt.

– A tábor célja, hogy a gyerekekkel megismertessünk olyan történeteket, meséket, filmeket, amiket esetleg odahaza nem néznek vagy nem olvasnak, vagy nincs rá úgy idejük. Ezekhez társítunk játékokat, kézműves foglalkozásokat, megpróbáljuk összekapcsolni a témákat. Az idei rendkívüli helyzet után úgy érzem, hogy némileg elszigetelődtek a gyerekek is, kevesebbet voltak közösségben, így ez a tábor kiváló arra is, hogy újra megízleljék a közösség jótékony hatását. A mesetáborban nem csak elolvassuk, meghallgatjuk a meséket, hanem utána beszélgetünk is róla, aminek a leglényegesebb momentuma, hogy a gyerekekben nem marad feldolgozatlanul és tanulhatnak is belőle. A mai elgépiesedett világban pedig ez nagyon fontos, hogy ne csak a képek tömkelege, hanem a valódi értelme is átkerüljön a gyermekek tudatába, foglalkozzanak azzal és gondolkodjanak rajta, ami aztán az értelmük fejlődésére is nagyon jótékonyan hat, azt pedig már kis korban el kell kezdeni. Idén a vallással is sikerült többet foglalkoznunk, melyet a hitoktatóknak köszönhetünk, aki bekapcsolódott a tábor munkájába – magyarázta Jutka.

A tábor létrejöttében segített a helyi közösség, az önkormányzat, az általános iskola és a Csoóri Sándor Alap is.

smart

smart

smart

smart

smart

smart