Betöltés

Díjazottjaink

 

OROM HELYI KÖZÖSSÉG 2020. ÉVI

NYILVÁNOS ELISMERÉSEI

 

OROM DÍSZPOLGÁRA CÍMBEN RÉSZESÜL

PÓSA (MUHI) MÁRIA

 

Pósa (Muhi) Mária 1945 januárjában született Kispiacon. Kanizsán anyakönyvezték, ahol 21 éves koráig élt családjával.

A háború zilálta évek megtették a hatásukat, amit ő oly módon érzett meg, hogy egy többgenerációs nagycsaládban nőtt fel a nagyszülőkkel együtt élve. Nem csoda hát, hogy ivódtak belé a régi idők történetei, jó észjárású szülei és nagyszülei intelmei.  Az 1950-es években a nála másfél évvel fiatalabb öcsével örültek annak is, ha a nyári vakáció egy részét valamelyik rokon tanyáján tölthették, melynek „érintetlen” világa meghatározó szerepet töltött be életében, az estébe nyúló legeltetések és éneklések maradtak a legemlékezetesebbek, melyekből a hagyományok tiszteletét és továbbörökítését tanulta.

Az általános iskolát Kanizsán, az úgynevezett zárdában fejezte be 1960-ban. Ugyanebben az évben kapta kézhez az alsó fokú zeneiskola zongora szakán szerzett bizonyítványát is. Középiskolás bizonyítványát a zentai gimnázium természettudományi szakán 1964-ben, az oklevelét a szabadkai Közgazdasági kar első fokozatán, agroközgazdász szakiránnyal 1969-ben szerezte meg. 1966 februárjában ment férjhez a völgyesi mezőgazdasági mérnök végzettségű Pósa Józsefhez. Egy szoros kötelékben élő nagycsaládba került, ami sokat segített neki a helyi emberek megismerésében. 1967-ben megszületett első gyermekük, József. 1971-ben második fiuk, Tamás. Ők ma villamosmérnökként, mindketten Magyarországon élnek és nevelik unokáikat.

1970-ben létesített munkaviszonyt az oromi Udarnik mezőgazdasági birtokon. Ebben a vállaltban, illetve jogutódjaiban dolgozta le mind a 36 munkaévét. Idősebb munkatársai között voltak olyanok, akik szívesen meséltek a térség történéseiről és embereiről, így ismertem meg még jobban Orom és Völgyes lakosságát. 2006 óta nyugdíjas. Kora gyermekkorától érdekelték szerteágazó felmenői, akik tanyai emberekként gyakran megfordultak szülei, nagyszülei kanizsai házánál. Ismerte őket és pontosan tudta a kötődéseket, így nem volt nehéz, édesapja példáját követve már 15 évesen önállóan összeállítani egyikük kérésére (összegyűjtött adatai alapján) az első családfáját. A nyugdíjazása körüli időkben fordult az ősök és a még élő rokonok felkutatása felé. Mikorra a család minden ágában meglettek a felmenők és az addig nem ápolt, de élő kapcsolatok, akkora ismeretanyag gyűlt össze, hogy azt kiegészítve megszületett első könyve, Az oromi és völgyesi tanyavilág monográfiája, majd a kimaradt ismeretekből és az újabb gyűjtésekből a második kötet: Orom és Völgyes második könyve.

 

OROMÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL

BOGNÁR GEORGINA

 

 

Bognár Georgina 2000. június 18-án született. A zenével már igen hamar, nyolcévesen kezdett el foglalkozni. Az alapfokú zeneiskolát Magyarkanizsán fejezte be harmonika szakon, majd 2015-ben az újvidéki Isidor Bajić zeneiskolában folytatta tanulmányait.

Jelenleg másodéves hallgató a pólai Juraj Dobrila Egyetem Zeneakadémiáján, Horvátországban.

2010 óta a következő hazai és nemzetközi versenyek aktív, amelyeken 39 első és 4 második helyezést érte el:

– Belgrádi harmonika fesztivál,

– Köztársasági verseny, Belgrád

– Fiatal harmonikások nemzetközi versenye Zvezdane Staze, Kragujevac

– Nemzetközi harmonika– és kamarazenei fesztivál Eufonija, Újvidék

– Harmonikások nemzetközi találkozója, Póla

– Nemzetközi harmonika fesztivál Bela Plemeniti Panty, Szlavon– Bród

– Nemzetközi harmonikafesztivál Akordeon Art, Szarajevó...

Számos szemináriumon vett részt, ahol lehetősége nyílt a harmonika szakterület legelismertebb szakértőivel együtt dolgozni, mint például például Vasović Vojinnal Szerbiából, Zagoranski Boruttal Szlovéniából, Sterev Krassimirral Bulgáriából, Draugsvoll Geirral Dániából, Telleria Anderrel Spanyolországból.

2015-től 2019-ig az újvidéki Sonja Marinković harmonikazenekar tagja volt, 2019-től pedig a pólai akadémia zenekar tagja. Mint szóló előadó és kamaraegyüttesek tagja, fellépett az újvidéki zsinagógában, az újvidéki városháza dísztermében, az újvidéki rektorátusban, különböző kulturális központokban, a Vienna konzervatóriumban Budapesten, az innsbrucki kongresszusi központban, a szarajevói Zeneakadémián, az Isztriai Nemzeti színházban, a Horvát veteránok otthonában Pólán és még sok más díszteremben.

 

OROMÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL

PLETIKOSZITY ÁRPÁD

 

Pletikoszity Árpád 1996-ban született. Jelenleg az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának PhD hallgatója. Az irányzat, melyet választotta, a mechatronika. Kutatási témája a virtuális valóság iparral való összekötése és a drónok ipari felhasználása, melynek területén kimagasló eredményeket ért el és öregbítette Orom hírnevét is megannyi eredményével és médiamegjelenésével is.

Az általános iskolát helyben végezte, majd a további tanulmányai már a városokba szólították, de soha nem felejtette el, honnan indult. 2019-ben diplomázott, és az egyetemi évek meghatározóak voltak a kutatásai és a karrierje tekintetében. Ez idő alatt közelebb került a robotika felé, mely egész addigi élete folyamán vonzotta. 2018-ban egy robotikával foglalkozó csapat tagjaként megnyerték az országos robotika versenyt, a híres EUROBOT 2018-at, mely eredményeként a franciaországi Európa-bajnokságon tudták megmérettetni magunk. 2019-ben egy új tagokból álló csapattal ismét szerencsét próbáltak, és az országos harmadik helyezéssel ismét jogot kaptak a franciaországi megmérettetésre. Alapképzése folyamán a tudománnyal és a kutatásokkal is elkezdett ismerkedni. 2018-ban és 2019-ben szekció elsőként, majd utóbbin plenáris előadóként szerepelt a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri konferencián (17. és 18. VMTDK). 2019-ben az országos tudományos diákköri konferencián (34. OTDK) előadóként volt lehetősége megmérettetni magát a vele hasonló korú és érdeklődési körű fiatal kutatókkal, mely nagyban befolyásolta az elkövetkező pályafutását.

Mester diplomáját a virtuális valóság kutatásával védte meg, mely folyamán egy használatban lévő gépet modellezett le, majd a virtuális térbe megjelenítette és vezérelte. Ez szolgált a PhD-képzés kezdeti kutatási témaköréül.

Célja, hogy itthon tartozzon egy olyan kutatói rétegbe, mely a fejlődést célozza meg.