Betöltés

FALUNKRÓL

OROM

Orom elnevezése a Telecskai löszplató keleti nyúlványairól ered, melyet a környék lakossága már az elmúlt században is egyszerûen csak Oromnak nevezett. Nem csak Orom, hanem egész sor környékbeli település kapta hasonló módon nevét, a vidék földrajzi jellegzetességeinek megfelelõen: Orom, Orompart, Oromhegyes, Völgyes, Felsõhegy

Természetes dolog, hogy az elmúlt századok földmûvelõ népe még nem ismerhette a földrajzi alapfogalmakat és ” hegy ” – nek, ” orom ” – nak nevezett minden olyan magaslatot, amely valamennyire is kiemelkedett a tisza- völgyi síkságból. Maga Orom – a hozzá tartozó településekkel együtt – már valóban a löszplató tetején helyezkedik el, ahonnan Szabadkáig már alig van némi szint-emelkedés.

A település elnevezése akkor kezdett gyorsan terjedni a köztudatban,amikor 1889-ben felépülta vasútállomás, és ez is az Orom nevet kapta. 1892-93-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az elsõ iskola és még ugyanebben az évben nagyobb lendületet kapott a tanya-csoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdõdött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlõdtek ki zárt, falusi jellegű településekké, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól.

Orom és környéke elsõ telepesei túlnyomórészt magyarok, csak elenyészõ számú egyéb nemzetiségű volt közöttük. A magyarok Felsõ-Magyarországról és Szeged környékérõl települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-én vált önállóvá. Az akkor megalakult Népbizottság hatásköre késõbb, a járások megszüntetése és egyéb átszervezések folytán csökkent. Jelenleg Oromon a kanizsai közigazgatási szervekhez tartozó Helyi Iroda működik, a Helyi Közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez a törvények által megszabott hatáskörén belül.

 

KÖZOKTATÁS

Az oromi iskola és kihelyezett tagozatai alapításáról és működésérõl nagyon sok adat áll rendelkezésünkre, legnagyobbrészt Bosznai József, az iskola egykori igazgatója feljegyzéseiben, aki már a harmincas években ebben az iskolában dolgozott.

A felszabadulás után pedig, mint az iskola igazgatójának, legnagyobb érdeme volt az addigi úgyszólván tanyai iskola nyolcosztályos iskolává való átszervezésében. Nagy körültekintéssel dolgozta fel nem csak a mai ún. Központi Iskola, hanem a hozzátartozó öt kihelyezett tagozat működését is, azok megnyitásának napjától egészen a felszabadulásig.

1. OROMI ISKOLA – Az Osztrák-Magyar Monarchia idején 1892-93-ban építette a kanizsai Katolikus Hitközség a csantavéri út (ma Nagy út) mellett. Kezdetben a földterület egykori tulajdonosáról, Harmath Mihályról,”Harmath Iskolá”-nak nevezték… Egy év alatt épült fel az iskola fõ és melléképülete. A tanítás 1893. november 3-án kezdõdött és az elsõ iskolaév 1894. április 4-én ért véget. Az iskolának csak egy tanterme volt, amelyben hat osztállyal foglalkozott egyszerre egyetlen tanító. Elsõ tanító a siklósi származású Leiblich Antal volt, aki a felnõttek iskoláját is vezette. Az Oromi Iskolának által, az út másik oldalán épült fel a mai általános iskola, ami Kis Ferenc nevét viseli, 1979-ben adták át és azóta működik. A tanítás kizárólag magyar nyelven folyik és folyt a régi idõkben is.

2. BAGI ISKOLA – 1898-ban épült a Fehér úton (mai Ady Endre út). 1960-as években megszûnt a tanítás ebben az iskolában, hamarosan le is bontották.

3. BICSKEI ISKOLA – a Bicskei úton ( ma Dózsa György) épült 1898-ban. Veret falú, egy tanteremmel. A 70-es években itt is megszűnt a tanítás.

4. VÖLGYESI (DOLINEI) ISKOLA – 1899-ben épült a Matija Gubec úton.(népiesen Bugyi út) 1968-ban felépült Völgyesen az új, viszonylag korszerű, két tantermes, ma is működõ iskola, ezért a régi épületet elárverezték jelenleg lakóépület.

5. OSTORKAI ISKOLA – 1906-ban épült, veret falú, egytermes, tanítói lakással. Itt is magyarul folyt a tanítás. A tanulók megfogyatkozása miatt ezt is bezárták.

6. ÚJFALUSI ISKOLA – az újfalusi Jókai Mór utcában épült 1948-ban lakóépületként. 1950-ben kezdett működni. Azonban mára már ezt is bezárták, mert lecsökkent a tanulók száma, és a jó utazási feltételeknek köszönhetõen az újfalusi diákok könnyen eljutnak a központi iskolába.
A nyolcosztályos iskola létrejötte óta az iskolában dolgozó pedagógusok száma nõt, viszonylag megfelelõ a szakkáder összetétele, és elég magas az utazó diákok és tanerõ száma is.

Az elsõ világháború után a Kanizsa környéki tanyavilág központja Völgyes volt, amely akkor még inkább tanyacsoportot, mint falusi települést alkotott, de gazdaságilag és kulturális téren is az egész környék központja volt. Völgyesen műkedvelõ csoportot szerveztek, és megalapították a Dolinei Földműves Olvasókört, és ettõl kezdve lett az egész tanyavilág központja úgy a társas élet, mint a gazdasági és szellemi együttműködés tekintetében.

Oromon valamivel késõbb alakult ki az egyesületi élet. A tevékenység a kanizsai Mezõgazdasági Egyesület oromi fiókjának keretein belül indult meg. Az ifjúság körében Bosznai József szervezte meg a műkedvelõ gárdát, és õ is rendezte az elõadásokat. A felszabadulás után nem csak a gazdasági, hanem a művelõdési élet súlypontja is fokozatosan áthelyezõdött Oromra. Az ötvenes években megalakult a Petõfi Sándor Művelõdési Egyesület, felépült a Szövetkezeti Otthon, amelyben az egyesület két helyiséget kapott: a nagytermet, amely filmek és színdarabok bemutatására egyaránt alkalmas, és egy kisebb helyiséget a könyvtár számára. A hatvanas évek elején olvasóterem létesült, a könyvtár pedig olyan szépen felgyarapodott, hogy egy nyugdíjas személyt alkalmaztak könyvtári munkára. Ugyancsak a hatvanas években kezd működni az egyesület tánccsoportja, amely éveken keresztül kiváló sikereket ért el a különbözõ versenyeken és fesztiválokon.


A LAKOSSÁG SZÁMA   
          1948     1953     1961     1971      1981    1991
Orom                         
              3301     3344    3302    2552     1903    1913
Völgyes                      
              1100     1105     1060     806       663     367
Újfalu                                  
    297      335

Orom, mint települési központ az ötvenes években kezdett gyors ütemben fejlõdni. Egyik jelentõs tényezõje Orom központtá alakulásának a vasútállomása, amely a Szabadka-Zentai vasútvonal legforgalmasabb gócpontja a két város közötti reláción, pontosan egyenlõ távolságra fekszik a két várostól, az utasforgalom nagyjából arányosan oszlik meg mindkét irányba, ezenkívül jelentõsek a vasútállomás körül épült gazdasági objektumok is.

1952-ben épült fel a szövetkezeti otthon, ez ma is a legjelentõsebb épület. Jelenleg itt mûködik a Petõfi Sándor Művelõdési Egyesület könyvtárhelyisége (egyúttal olvasóterem is), a mozi- és színházterem, a szabadkai Hitelbank oromi kirendeltsége és az Udarnik Mezõgazdasági Szövetkezet Közösszolgálatának irodahelyiségei.

1954-ben épült fel a Helyi Közösség épülete, amelyben a Helyi Iroda helyiségein kívül a posta (egy idõben a rendõrségi iroda) is helyet kapott. Az új egészségház felépítése elõtt itt volt az orvosi rendelõ is.

1958-ban különösen meggyorsult Orom fejlõdése, amikor részben az akkori Mezõgazdasági Birtok, részben a Földműves szövetkezet eszközeibõl és bankkölcsönökbõl felépültek az elsõ állami lakások. Ezek után rohamosan gyorsult a magánépítkezések üteme is.

1962-ben a magasfeszültségû villanyáram bevezetése még jobban meggyorsította a fejlõdést.

1966-ban eljutott a villanyáram Völgyesre is, ezután pedig tovább terjedt a tanyavilágban is. Az össz villanyhálózat hosszúsága meghaladja a 110 kilométert.

1954-ben a Helyi Iroda épületén kívül elkészült az elsõ helyi jellegű kövesút Orom és Újfalu között.

1965-ben épült fel az új, korszerű egészségház, amelyben azóta is, rövidebb kiesésekkel biztosítva van az állandó orvosi segélynyújtás a lakosság számára.

1967-ben kizárólag helyi erõkbõl épült fel az oromi új óvoda, 1968-ban pedig a völgyesi új iskola.

1976 óta üzemel a 900 vagon befogadóképességű gabonaszáritó és tároló.

1977-ben befejezõdött a korszerű központi mûhely, melynek elsõdleges feladata a legszéleskörűbb javítási szolgáltatások nyújtása úgy a társadalmi, mint a magánszektor számára.

1977-ben kezdett üzemelni az üzemanyagtöltõ állomás, amely nem csak a motoros járművek tulajdonosainak jelent nagy könnyítést, hanem megkönnyíti a lakosság fűtõolajjal való ellátását is. Az új, jelenleg is múködõ iskolát 1979-ben adták át.

Magának Oromnak – mint a település központjának – ma körülbelül 1000 háztartása van, ami a háború utáni évekhez viszonyítva óriási fejlõdést jelent. Kanizsa Község települései közül a fejlõdés üteme itt a leggyorsabb

  Barta Beatrix

 
 

Az oromi szélmalom

Környékünkön a 11 régi szélmalom közül egyedül épen maradt „Bajúsz” szélmalom a Nagy úton 1869-ben épült, melynek tulajdonosa Kovács (Lukács) István volt.
A malom téglából készült, a vitorlát a szél irányába hatalmas fa gerendákkal fordították. A malom mellet a tulajdonos nádtetős tanyája helyezkedett el, amely a lakóhely mellett, mint raktár szolgált. Működése a hatvanas évekig tartott, utána az épület sorsára lett hagyva, és a mellé épült tanyát is lebontották.

malom-2

1986-ban az oromi Vadászegyesület tulajdonába került az épület, és a szabadkai Műemlékvédelmi intézet által elkészültek a tervek a szélmalom és a molnárház revitalizációjára. A munkálatok változó intenzitással folytak a helyi szervezetek és a Vadászegyesület rendelkezésre álló anyagi eszközeitől függően. Az elképzelés az volt, hogy az épületet és a molnárházat visszaállítják eredeti állapotába, amely otthont adna a Vadászegyesületnek, a molnárház pedig elszállásolási helyet is biztosítana a vadászturizmus számára.

A nyolcvanas évek végén a felújítás elakadt az anyagi eszközök hiánya miatt, valamint a Vadászegyesület a régi iskola épületében kapott otthont a Helyi közösségtől, így már nem voltak érdekelve a munkálatok további folytatására.

Időközben a szélmalom közelében a Helyi közösség fürdőmedecét épített, és hosszabb távon környékét rekreációs parknak tervezte,azonban ennek fejlesztése is abbamaradt az anyagi fedezet hiánya miatt.
A szélmalom és környéke a Helyi közösség tulajdonába került, és a tulajdonjogi viszonyok rendezése folyamatban van. Az épület most a People civil szervezetnek ad otthont.

orom_doc

Valkay Zoltán

 Az oromi Bajúsz-Kovács-féle szélmalom

Messzelátó

Térképjel, tájékozódási pont, a környék legmagasabb részét jelzi. 1958-ban épült téglából, az égtájak felé tájolva. Előtte ezen a helyen egy 39 méteres fatorony állt.

malom-5