Lépteim könnyebbülnek, Fülemben dalol egy madár, Kukorica virágjaitól fénylik, Arany színben virul a határ.
Tüdőmben a friss levegő, Ólmos füsttel, harcolva vív, Hűvös fuvallattal a szellő, Csalogatva magához hív.
A távolban kicsiny falu Apró fehér házai nőnek Elő, a fogyó szántásokból, Ablakaik tündökölnek.
Büszke templomtorony is, A fáradt vándort csalogatja, Doromboló harang zúgása, Szívem, dédelgetve simogatja.
. . .
(Pajor Zsolt)
Powered by WordPress and WordPress Theme created with Artisteer.
