Betöltés

PARTNERTELEPÜLÉSEK

 

Testvérfalunk Köröstarcsa


Helyi közösségünk és a magyarországi Köröstarcsa Község 1999. október 23-án testvértelepülési együttműködési megállapodást kötött. Ezt a kapcsolatot a mai napig aktívan ápoljuk.

Köröstarcsa története

Köröstarcsa

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással.

Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak rajta, s 12 jobbágytelket számlál.

A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését.

1472-ben Mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja, s udvarházat is épít itt. Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót.

A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de már a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben újra lakatlan, s véglegesen 1718-19-ben szállják meg újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja. Kiterjedt határa sokat változott. Egy Tarcsa és Ladány közötti határper mondát dolgozott fel Arany János, „A hamis tanú” című művében.

1851-ben már 3446-an lakják, s mint virágzó települést mutatja be Fényes Elek leírása:

„Van itt … szép ref. templom és oskola, csinos paraszt épületek, de az utczán sáros időben alig lehet járni. Határa lapályos fekete fölt, nyugotra dombosabb, ahonnan a szállások és szántóföldek itt vannak, egyébiránt ezek felette gazdagon teremnek mindenféle gabonát. A lapályos részt a Körös és Büngösd vizei gyakran elöntik. Az uraság sok szép selyembirkát, és szép szarvasmarhát tenyészt, valamint a lakosok is jó fajta birkákat, szarvasmarhákat, lovakat tartanak, és sertéseket nagy bőséggel. Szőlője bőven termő, de bora ennek sem állandó, a gyümölcsnemesítéssel nem gondolnak. A Körösben csak novemberben kezdvén a halászatot, ennél fogva igen sok halat fognak, kivált potykát, harcsát, süllőt és kevés tokot.” A község lakói századokon át foglalkoztak halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” is erre az ősi mesterségre utal.
 
korostarcsa 

A folyó nemcsak megélhetést adott, de nagy veszedelmeket is zúdított a községre. 1881-ben a házak kétharmada pusztult el a nagy árvízben.

1891-ben 5385 lakosa van a községnek. Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 fő körül. A növénytermesztés és az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozások közé tartozik.

Az elmúlt évtizedek fejlődését bizonyítja, hogy a földgázvezeték a település egészét behálózza, a lakások 98 %-a jut egészséges ivóvízhez a vízvezeték hálózaton keresztül, az 1997-es telefonhálózat-bővítés során minden igénylő vonalhoz jutott. A jelenleg 18 csatornán sugárzó kábeltelevízió-hálózathoz 600 lakás csatlakozott.

Az állandó fejlődés mellett a település megőrizte sajátos arculatát, érdekes látnivalót kínál az idelátogatóknak.

A község legrégebbi épülete a műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú református templom. Építését 1796-ban fejezték be, Fischer Ágoston építőmester tervei alapján. Az általános iskola kétszintes épülete 1927-28-ban épült, neoklasszicista stílusban.

A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család.
A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székelykapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

Az alföldi udvarházak, parasztházak hangulatát idézi a Kossuth utca néhány régi épülete. A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.

Köröstarcsánál több mint száz éve híd íveli át a folyót. A mostani modern vonalú közúti hidat 1978-ban adták át a forgalomnak. A helységet az utóbbi években egy rendezvénysorozat tette még ismertebbé. A fiatalok kezdeményezésére került megrendezésre első alkalommal 1992-ben a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál. Azóta a Dél-Alföld egyik kiemelkedő nyári programja lett közismert nevén a MAMF, mely évről-évre az érdeklődők és résztvevők egyre nagyobb táborát vonzza Köröstarcsára. 2002. évtől e rendezvény kiegészült a Hal Napokkal.

A Körösök völgyében a turizmus, a halászatot felváltó horgászat, a vadászat és a nyugodt pihenés feltételei adottak. A Körösök, a területet sűrűn átszelő holtágak, a mesterségesen kialakított horgásztó halállománya, a csónak- és hajókikötő vonzza a turistákat.

A Körös-völgy csaknem egésze védett, akárcsak a határos kunsági puszták túzoktelepei, a vízi- és énekesmadarak fészkelőhelyei. A vidék gazdag apróvad- és őzállományban. A Körösök mellett a térség állandóvizű főcsatornái, holtágai országos és nemzetközi vízi túráknak adnak otthont.

Polgármesteri Hivatal

Cím: 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.
Honlap: www.korostarcsa.hu
E-mail cím: onkormanyzat@korostarcsa.hu
Telefon/fax: 99-36-66/480-222
Lipcsei Zoltán polgármester

 

Csantavér

csanta1

Helyi közösségünk 2016 óta formálisan is együttműködik a közeli Csantavér településsel. Földes úton akár kerékpárral is átjuthatunk, oly közel van, de őseink egykor gyalog jártak oda a méltán híres piacra és vásárba, de rendszerint ott szerezték be a szükséges dolgokat, amiket helyben nem lehetett megkapni. Ez a tendencia még ma is dívik, hisz sokan és sokszor járnak át közülünk Csantavérre.

Csantavér 92,4%-a vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával (2002), és ezzel az aránnyal Csantavér az egyik leghomogénebb, viszonylag nagy magyar településnek számít Vajdaságban.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. február 16-án az akkor Csongrád megyei „CHONTAFEYER” falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta.
A csantavériek túlnyomó többsége római katolikus, azonban kisebb vallási közösségek is megtalálhatók a településen, például a baptista gyülekezet is működik.

Az első világháború után, a békeszerződés megszegésével, szerb, illetve jugoszláv rendeletre, a zömében magyarok által lakott Csantavér közvetlen közelében két kisebb települést hoztak létre, Bačko Dušanovo, illetve Višnjevac névvel. Ezeknek a falvaknak kezdetben szinte kizárólag szerb telepes lakossága volt. Bačko Dušanovo azonban mára már gyakorlatilag egybenőtt Csantavérrel és mivel a jóval nagyobb magyar falu lakosai közül többen a közeli szerb településen jutottak telekhez, ma már Bačko Dušanovon is a magyarok alkotnak többséget.

Csantavér monumentális katolikus temploma már messziről látható a bácskai rónaságon. A plébániát még 1785-ben alapították. A falu korábbi templomát lebontották, és a helyén építették fel – 1929-ben – az új, a római bazilikákra emlékeztető, neoromán stílusú, hatalmas Páduai Szent Antalnak szentelt, három kupolás templomot. Központi része 42 méter magas, alaprajza kereszt alakú, 47,5 méter hosszú, 34,5 méter széles, harmonikus építészeti egységet képez.

Hasonlóan a mi falunkhoz, Csantavér is egy élhető tér, összetartó közösséggel!

A helyi közösség telefonszáma: 024 782294
A helyi közösség elnöke: Földi Márta

csanta2

 

Kunfehértó

Helyi közösségünk és a magyarországi Kunfehértó hivatalosan is testvértelepüléssé váltak.

Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján az anyaországban, november 16-án pedig Oromon, a falunap keretén belül írtuk alá az együttműködési szerződést.

Ez az együttműködési megállapodás szerint a felek azon fognak munkálkodni, hogy szervezeteik, intézményeik és polgáraik között az élet minden területén kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki.

Kunfehértóról érdemes tudni, hogy Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól. Kunfehértó vasútállomás és a településtől délre lévő Erdőszél megállóhely a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon található.

A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett „Fehértói Nyár” rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét. A holdrutás tölgyfaerdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.
Kunfehértón három gyógyszeripari gyár is működik.

kun

A településen és az üdülőtó területén több program is várja az érdeklődőket egész évben.

Februárban: Kunfehértor (falusi disznóvágás hagyományinak felelevenítése)
Május 1.: retro majális a tóparton
Pünkösd szombat, vasárnap: Falunap
Július harmadik hétvégéjén: Sörfesztivál
Augusztus: Családi nap a tóparton
Október: Szüreti nap és bál
November 11.: Márton napi lampionos felvonulás
December: Adventi udvar

Az együttműködésünk 2011-ben kezdődött, azóta is töretlen, látogatjuk egymás rendezvényeit, és a reményeink szerint még szorosabbra tudjuk majd fűzni a kapcsolatot, akár közös pályázatok révén is.

Polgármester: Huszár Zoltán
Kapcsolat:

Központi telefonszám : +36 77 / 507-100
Központi fax : +36 77 / 507-131
Központi e-mail cím: kunfehertoph@gmail.com